Jogszabályi környezet

Amit a bérfőzésről tudni kell

Mit kell tudnunk a bérfőzetésről? – Alapfogalmak

(A teljes szabályozás 2003. évi CXXVII. Jövedéki Törvényben ismerhető meg.)
A bérfőzés során a pálinkafőzde engedélyese a bérfőzető gyümölcséből, gyümölcscefréjéből állít elő bérfőzött pálinkát.

Bérfőzető

Az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot.

Adómentesség

A bérfőzető évenként és gyümölcstermelő háztartásonként 50 liter, 86 térfogat-százalékos pálinkát főzethet le adómentesen. 50 o (V/V) fokos pálinka esetén ez 86 liternyi mennyiségre ad lehetőséget egy évben. E fölötti mennyiség esetén a mindenkor érvényes adómértéket kell megfizetni, amely jelenleg , 100% tiszta szesz tartalomra vetítve: 2 761.-Ft/L.

Nem adható ki a bérfőzött pálinka kedvezményes adómértékkel, ha a bérfőzető

  • a jogosultságára vonatkozó nyilatkozattételt elmulasztja,
  • a tárgyévben a kedvezményes adótétellel lefőzethető mennyiséget túllépte.
Háztartás

A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonyoktól (kapcsolatoktól), egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan, részben, vagy egészben közösen viselik.

Többnyire egy család képez egy háztartást, a leggyakoribb modellek az egy-két szülős egy-több gyermekkel, vagy házaspár gyermek nélkül. Háztartást alkothatnak oldalági, le- vagy felmenő ági rokoni kapcsolatban lévő személyek is ugyanúgy, mintha két barátnő költözik össze, mivel egyedül gazdálkodnak.

Gyümölcstermelő háztartás tagjának az a természetes személy tekinthető, aki:

  • a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező termőterületen (gyümölcsös művelési ágban nyilvántartásba vett betelepített területen),
  • a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező lakóingatlan részének tekintett területen (családi ház kertjében, utcafrontján),
  • a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező hétvégi kert, telek területén (kertjében, utcafrontján) gyümölcsöt termeszt.
Kihozatal

Nem adható ki a bérfőzött pálinka, ha annak mértéke meghaladja a jövedéki szabályozásban meghatározott kihozatali arányszámot.

100 kg alapanyagból (100 liter szőlőborból) legfeljebb az alábbi mennyiségekben állítható elő gyümölcspálinka (borpárlat):

AlapanyagGyümölcspálinka (hLf)50° / 100L50° / 400L
Alma51040
Aszútörköly61248
Birs4.5936
Bodza3624
Borseprő81664
Cseresznye4832
Erdei gyümölcs3624
Körte4.5936
Meggy51040
Őszibarack4832
Sárgabarack (kajszi)61248
Szilva71458
Szőlő81664
Szőlőbor91872
Szőlőtörköly61248
Vegyes61248

Amennyiben a bérfőzető által átadott gyümölcscefréből a kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került a pálinka előállításra, azt a pálinkafőzde a bérfőzető részére csak akkor adhatja ki, ha a lefőzött termék etilalkohol tartalmának a vonatkozó rendelkezések szerinti eredetét akkreditált laboratóriumi vizsgálat igazolja. A bérfőzött pálinkát meg kell semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint az etilalkohol-tartalom nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett (cukrozott cefre esete).1 hLf = 1 L 100 %-os etil alkohol mennyiség

Kiadható minőség

A bérfőzött pálinka csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek (cián, réz, metilalkohol stb. tartalom vizsgálata). Az egészségre ártalmas pálinkát, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni. Ha a bérfőzött pálinka fogyasztásra alkalmatlan és a minőségének javítására irányuló eljárás nem vezetett eredményre, akkor csak szeszüzem részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett megsemmisítendő.

Származási igazolvány

A bérfőzött pálinka eredetének igazolása, a főzést követően a főzde által kiállított származási igazolvánnyal történik, melyet a bérfőzető köteles megőrizni. A származási igazolvány 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő párlat származásának igazolására.  A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka litermennyiségét 86 térfogat-százalékos pálinka literre számítva kell megállapítania.

Bérfőzői nyilatkozatok

A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.

A gyümölcscefre lepárlását megelőzően a bérfőzető a bérfőzési lapon nyilatkozik vagy külön, írásban foglalt nyilatkozatot ad át megbízottja útján arról, hogy

  • a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,
  • a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsössel, gyümölcsfával).

 

Bérfőzött pálinka értékesítése

Az adómentesen előállított (max. 86 liter 50o (V/V)) párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az alábbiak szerint kerül értékesítésre. A bérfőzető a bérfőzött párlatot:

  • csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy
  • palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben, zárjeggyel ellátva a külön jogszabály szerinti, saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében értékesítheti (amennyiben a bérfőzető a külön jogszabály szerinti kistermelőnek minősül és megfizette 2 761.-Ft/L tiszta szesz tartalomra vetített adót).

Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki.

Bérfőzés és magánfőzés együttesen

Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként (saját lepárló berendezése van) jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.

Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a jövedéki szabályozásban meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.